Mi a pszichológia?

A Terápia c. sorozat sokat lendített a pszichológus szakma megítélésén és segített a pszichológushoz járás mítoszainak felszámolásában is, mégis, még mindig nagyon sok a tévhit a lélekkel foglalkozó szakemberek kapcsán. A posztban igyekszem a legalapvetőbb információkat tisztázni arról, hogy mivel foglalkozik a pszichológia, a pszichológus, mikor érdemes hozzá fordulnunk és mi fog történni, ha megtettük az első lépést.

Szó szerint lélektant jelent, az emberi lélekkel, viselkedéssel foglalkozó tudomány. Művelője a pszichológus, ez általában a bölcsészkaron megszerezhető végzettség. Ehhez 5 évet kell tanulni. Alapvetően az emberrel, emberi viselkedéssel foglalkozó tudományról van szó. Sokféle szakma tartozik ide, hiszen a pszichológus lehet kutató (igen, a brit tudósok is ide tartoznak), dolgozhat az orvostudományok területén, léteznek iskolapszichológusok is, akik az oktatásban dolgoznak, de ezzel a végzettséggel egészen jól el lehet boldogulni a versenyszférában is, pl. szervezetpszichológusként, aki a dolgozók és az adott intézmény fejlesztésével foglalkozik. Bár elsőre nem egyértelmű, de a jelenleg egyre hangsúlyosabb szerepet kapó mesterséges intelligenciák fejlesztésében is nagy szerepük van a pszichológusoknak, de például a marketing, a reklám vagy akár a politika világában is jól használható ez a fajta tudás. A köztudatban mégis a „pszichológushoz járok” kép él, ami csak egy szűk szelete a valóságnak.

Mi az a sok minden, amit leírnak, mint végzettség?

A pszichológus diploma megszerzése csak a kezdet. Innen sokféle irány létezik. Vannak úgynevezett módszerpsecifikus képzések (például: autogén tréning, kognitív viselkedésterápia, pszichoanalízis, pszichodráma, pár- és családterápia, stb.), amelyek egy konkrét módszert tanítanak meg. Ezeket aztán lehet alkalmazni, használni az egyes ülések során. Léteznek szakképzések, a legismertebbek a klinikai szakképzés, tanácsadó szakképzés, egészségpszichológus szakképzés, stb. Ezek a képzések ráépülnek a pszichológus végzettségre, mélyebb tudás megszerzését teszik lehetővé. A szakképzés bizonyos formái bemenetet jelentenek a pszichoterapeuta képzésbe. Hogy valaki végül pszichoterapeuta legyen szükséges 5 egyetemi év, 2-3-4 év szakképzés, illetve 2-3 év pszichoterapeuta képzés. A harmadik nagyobb irány a tudomány, amikor a pszichológus kutat és publikál. Itt lehetséges a doktori fokozat megszerzése. Természetesen az egyes képzések egymással kombinálhatóak, ha valaki ezt bírja pénzzel és erővel. Adódik a kérdés: az a legjobb, akinek tenger sok végzettsége van és még dr. is? Nem biztos, a lényeg a személyes kapcsolat. Ezt pedig csak úgy lehet megtapasztalni, ha kipróbáljuk.

Oké, elmegyek egy pszichológushoz. Mi fog történni?

Először is választani kell valakit, majd egyeztetni egy időpontot. Érdemes pontosan érkezni, max 5-10 perccel az időpont előtt. Az első találkozáskor történik meg a keretek megbeszélése, valamint egy tájékozódás arról, hogy mivel is érkezik a kliens. A keretekbe beletartozik az időkeret, a lemondás feltételei, a fizetés, és minden olyan dolog, ami a közös munka során szerepet kaphat. Az első beszélgetésnek, interjúnak nagy szerepe van abban is, hogy ez az első személyes találkozás. Kiderül, hogy a résztvevők tudnak-e a későbbiekben együtt dolgozni. A közös munka az úgynevezett szerződés megkötésével kezdődik, ebben közösen kijelölik a célt, meghatározzák a találkozások körülbelüli számát. Maga a szerződés nem szokott papíron, aláírva megjelenni, inkább egyfajta elköteleződést jelent. Természetesen nem biztos, hogy ez létrejön, ennek oka lehet unszimpátia, vagy akár az is, hogy a pszichológus nem érzi magát kompetensnek az adott problémában.

Ha megyek, akkor baj van velem?

Meglehetősen negatív a pszichológia megítélése ma Magyarországon. A leggyakoribb mondat, hogy „dehogy megyek, nem vagyok én bolond!”. Sokféle probléma létezik, nem kell rögtön a komoly mentális betegségekre gondolni. Előfordulhat hogy maga az élethelyzet változása okoz nehézséget, esetleg a szociális kapcsolatokban (párkapcsolat, családi élet) jelentkezik valamiféle zavar, megjelenhet veszteség, vagy bármilyen olyan helyzet, ami az egyénnek nehézséget okoz. Az is lehet, hogy önismereti, szemlyiségfejlesztési céllal fordul valaki pszichológushoz. Természetesen komolyabb problémák is előfordulhatnak, azonban az esetek nagy részében van megoldás. Szóval ettől még nincs baj senkivel, aki pszichológushoz jár, sőt. 

Drága, miért nincs ingyen?

Nagyon alacsony a száma a Magyarországon elérhető TB támogatott pszichológiai ellátásnak. Ennek okát a döntéshozók tudják, miközben az világosan látszik, hogy jóval többre lenne szükség. A magánellátás ebben az értelemben egy szolgáltatás, aminek van egy ára. Érdemes ezt összevetni egy masszázs óradíjával, esetleg egy szervíz által alkalmazott óradíjjal.

Bár a testünkre nagyobb összegeket költünk (kozmetikumok, edzés, bármi, amivel a külcsínt javíthatjuk), a lelkünk jelentősen kevesebb törődést kap. Közben pedig nehéz szétválasztani a testet-lelket, a következmények gyakran jelennek meg testi tünetekben, amelyekre viszont sokan választják a gyógyszereket, és ezzel beindul egy ördögi kör.

És hát azért sincs ingyen, mert a pszichológus is a piacról él, ráadásul nagy felelősséget is vállal munkája során.

Pszichiáter vs pszichológus

Mivel ezt a témát már sokan sokszor megtárgyalták, de továbbra is azt tapasztalom, hogy nagy a bizonytalanság ezzel kapcsolatban, röviden leírom, hogy mit is jelent a két megnevezés. A pszichiáter orvos – orvosi egyetemet végzett, éppen ezért gyógyszert is felírhat, ha szükségesnek látja. A pszichológus – ugyan lehet egészségügyi ellátásra jogosult - nem ír fel gyógyszert. Sokszor dolgoznak együtt teamben. A két szakma össze tud érni a pszichoterápiában, mivel az orvosok is elvégezhetik a pszichoterapeuta képzést. Hogy kihez érdemes fordulni? Nehéz kérdés, erre csak a probléma pontos ismeretében lehet válaszolni. Gyakori az is, hogy a pszichológus pszichiáterhez küldi a klienst, és a tanácsadás, terápia gyógyszer mellett folyik tovább. De az is megtörténik, hogy a pszichiáter javasolja a terápiát.

Mi az az ülés?

Amikor ott ülsz a pszichológusnál. Vagy mondjuk egy csoportban. Egyszerűen így hívják.

Meg tudom beszélni a problémáimat a barátaimmal, nem kell pszichológus (meg ciki is).

Nagyon jó és nagyon fontos, ha vannak barátok. És érdemes is megbeszélni velük a problémákat. A pszichológus azonban olyan külső nézőpontot is tud mutatni, amelyet a barátok pontosan a barátságuk okán nem. Ezen kívül egy pszichológussal olyan kapcsolat alakul ki, amely egy teljesen más minőség, és mint ilyen, jelentős támogatást, elfogadást tud nyújtani. Emellett, a pszichológusban pont az a jó, hogy ő nem kell, hogy a barátod legyen. Neki az a feladata, hogy őszinte és objektív maradjon, illetve fenntartson egy olyan biztonságos keretet, amibe akár időnként nehéz, vagy negatív érzelmek is elférnek. A barátokkal – lássuk be- azért ez sokszor meglehetősen nehéz – és nem is cél.

Hogy ciki-e? Ezt mindenki eldönti saját maga. Segítséget kérni biztosan nem az, és a saját személyiségünk fejlesztéséen dolgozni sem az. Ha pedig van haszna a dolognak, akkor talán már nem is kérdés ez így.

Csoport vagy pszichológus?

Ez nagyon változó, és nagyon sok mindentől függ a válasz. Lehetséges, hogy a személyiség fejlődésének bizonyos szakaszában inkább az egyéni munka a hatékony, de később a csoport lesz a jobb. Teljesen más „élmény” mindkettő, de érdemes kipróbálni, hogy meg tudd tapasztalni, hol érzed jobban magad. A kettő együtt ritkán javasolt – érdemes az adott időpontban vagy az egyik, vagy a másik módszer iránt elköteleződni.